ifeszt-összeröffenés

Cserey Csaba dob-estje: Hétfőn este Csabcsi a Zenélő Macskában vár minket. Meloterápiás relax-estet ígér, meg dob-show-t. Szinti is van, zörgések, püfölések, homokkal teli flakonok együttes rázása. Van, aki szereti, hogy Csabcsi interaktív, minket is zenéltet, mások meg nem (mai fiatalok!). Sajnáljuk, de beszélgetünk koncert közben. Sajnáljuk, de nem vásárolunk CD-t, könyvet, amit magáról írt.

fesztiválstáb: A jelenleg zajló, 8. Ifeszt szorgos szervezőiről e link mögött olvashatsz.

6. Ifeszt: Nagyváradon szervezték meg 2012-ben. Olvasnivaló róla.

7. Ifeszt: A Csíki Játékszín szervezte meg 2014-ben. A Játéktérnek ezen a felületén lehet olvasni írásokat róla.

8. Ifeszt: A szatmári színház Harag György Társulata szervezi 2016-ban. Amőbaszerű (hol kevesebb, hol több elemből álló) programja ITT található. Hogy is bírt az az egy-két szervező ilyen sok eseményt összeszervezni!

Játéktér-lapbemutató: Büfé. Játéktérrel teli asztalok. Szeretettel köszöntött Játéktér-szerkesztők. Kíváncsi hallgatóság. Mehet. Varga Anikó az erdélyi színházat a környezeti impulzusok révén “másnak” definiálja: a különböző nemzetek hatásai formálják. A folyóirat az erdélyi színházkultúra nyomán élénkíti a művészi nyelvet. Évente négy, évszakoknak megfelelő, tematikus lapszám jelenik meg. A legutóbbiak a nők a színházban, a színház és a gazdaság közti viszony, valamint a színészmesterség tárgyakra fókuszálnak. Összekapcsolódó szakemberek által létrehozott lap, amit meg kell őrizni. Nem csak lereagáló, hanem előrejelző és közvetítő funkciót is betölt, ugyanis román nyelvű és európán kívüli szövegeket is magyar fordításban közöl – ezzel formálva a kultúrát. Varga Anikó feladatköre szinte minden igazgatási területet lefed, Ungvári Zrínyi Ildikó inkább az esszékkel, míg Zsigmond Andrea leginkább könyvrecenziókkal foglalkozik. (Most látom. Milyen szép az utolsó megjelent lapszám borítója! – szerk. megj.) A szerkesztő csapat online vonalon is aktívan tevékenykedik. Felkérik a jelenlevőket visszaigazolásra. Mivel tud hozzájárulni a kritikus a színházi alkotófolyamatokhoz? Mit képes nyújtani az olvasóinak? Vajon elér egyáltalán az olvasókhoz? Kívánunk nekik eredményes munkát, emelkedő példányszámot!

kedd este: Színház. Emberek. Arcok. Érzések. Illatok. Kávé. Életszagúság. Néztünk, Grzegorz Ziólkowskit. Radu Afrim Néző életét és halálát képekben összerázva. Felkavarva. Megnyugodva. Megfáradtan. Este. Vacsora. Hangulat – MacsKában lett volna [sajnálattal közöljük, hogy a ma esti ‘iMprPó viziók’ koncert elmarad] (ez kedves!). Összeröffenéstelenül hazamentünk.

könyvbemutató (Visky András: Ki innen): Visky a könyvbemutatóját egy megragadó gondolattal kezdte: „a szerző jól jár akkor, ha a színház visszaadja a művét”. Elmesélte, hogy néha a szerző élete sem könnyű – ezt egy példával indokolta, miszerint egy rendező felkereste azzal a szándékkal, hogy a drámáját színpadra alkalmazza, viszont úgy, hogy szövegének 90%-át kivenné. Továbbá szó esett a cím választásáról, ami nagyon meggondolkoztatta a szerzőt, nem akart részleteket kiemelni a szövegből, végül egyszer ránézett könyvének borítójára és ott talált rá erre a két szóra. Majd szó esett arról, hogy a színház a szabadon választott fogság tere, ez a tér az, ahol történik valami.

visky

könyvbemutató (Bartha József könyve): 1. Az Északi Színház büféjében került sor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem kiadójának, az UArtPress-nek a bemutatkozására, olyan könyvek említésére, amik az egyetem egykori diákjainak, valamikori és jelenlegi tanárainak nevéhez fűződnek. 2. A kiadót vezetője, Albert Mária mutatta be a jelenlévőknek. 3. Ezzel egybefűzve, Bartha József Videó és spektákulum című könyvének bemutatása következett, ami a szerzőnek, elmondása szerint, az első és utolsó könyve. 4. A könyv Bartha József doktori dolgozatának szerkesztett változata, amiben a színház és a videoanyagok használata – mint a díszlet egy része – közötti kapcsolaton van a hangsúly. 5. Bartha alapelve, hogy videót csak akkor lehet használni, ha az segíti az előadást.

könyvbemutató (Kovács Levente: És jött az Aranykor): A könyvet Kereskényi Sándor irodalomtörténész mutatta be az Északi Színházban péntek este.  A regény, alcímét tekintve is, “majdnem tényregény”: a vásárhelyi életet mutatja be a kommunizmusban egészen Ceaușescu megválasztásáig. Emberi sorsokról olvashatunk benne, miközben a könyv válaszokat keres arra, hogyan lehet(ett) ebben a világban túlélni, és megélni. Az útkeresés során számos bukás is becsúszott. A könyvbemutató jó hangulatban telt el, Kereskényi erősen fogalmazott Vásárhellyel kapcsolatosan, és élvezetes volt hallgatni az író szavait, beszédében képszerűen jelentek meg a történetek.

könyvbemutató (Kovács Levente: Micsoda utak): A vásárhelyi egyetemi színjátszásról, a 60-as évek avantgarde-járól, saját tapasztalait bemutatva. Vásárhelyen napjainkban 5 magyar színház működik, plusz az egyetemi színházi műhelyek. Ez a könyv kézikönyv is a színjátszócsoportok vezetőinek, kiegészítés a mai színházi neveléshez. Úgy kell vezetni a diákokat, hogy szabadok legyenek. Anekdotikus sztorik is vannak benne. Egy olyan világról mesél, amiben a színházfesztivál Woodstock-szerű fesztivál volt. A fiatalok a színház előtt sátoroztak. Ma már utópisztikus, ugye?

KÜB-beat: “(Kónya Ütő) Bence az első nap DJ-zett. Nehezen indult be a buli. De jó zene volt, jól tolta Bence. Voltak ott szentgyörgyiek, meg a zsidó társulatból, meg csíkiak is. (Bartha) Jocó táncolt nagyon erősen. Nem tudom, ki volt az a csaj, akivel ropta. Valami színházi diák.”

20161105-dsc_0120cl

Lina megérk.: Vasárnap este. Off program. [Hám János u./MacseK] Lina fellép. Kilépünk az utcára. Lepukkant lakások ablakában villog a kék fény – benne lüktet az egész világ. Harsogó valóság tölti el az érzékeinket. #Szatmár#party#érkezünk# sZomorú szociOlógiai tapasztalat – a helyek bezártak! Hátamnak dől a fal. A hamutartó elnyomott. Cigarettámhoz dörgölőzöm. #sZatMármiígYsZerEtünkkK# (legalább a lift működik..) NrLeM.

Loose Neckties Society, csüt. este: Köhög az utca. Music’at. Néma tömeg. Hideg fal. Elhagyott székek. Hangulat. Huzat. koloZshelyiek. Mindenki senkije mindenkinek. Végigmérnek. Visszanézek. Félhomály. Cigarettafüst. Hegedű. Dob. Rezgések. Magashegyi underground. Mindenki siet, mindenki megy. Ötvös Kinga estije. Nick Cave. Where the wild roses grow. Úgy érzem, itt ér véget az eddigi életem. Csütörtök. Telik az idő. Naponta így megy ez.

szakm. megbesz. 1. (A fösvény):  Szakmai terefere, melyen elhangzott, Molière vígjátéka kortárs világunkban is helytáll. Meg hogy az a szerelemkoncepció, amivel itt találkozunk, szorosan összefügg a hozománnyal, a szerelmi viszonyok anyagi vonatkozásával. A beszélgetésen Bocsárdi alapelve is kitudódott, miszerint minél többször játszik együtt a csapat, annál jobban átérzi a darab mondanivalóját, illetve a közös munka is fejlődik, elmélyül. Továbbá az is említésre került, hogy mindenből csak annyit szükséges megmutatni, amennyi kivált vagy felidéz valamit a nézőben.

szakmai2.JPG

szakm. megbesz. 2. (A szerelem átka):  Az a beszélgetés, amelyen bevezetőként rövid ízelítőt kaptunk a szatmári zsidóság történetéről, hiszen a városnak említésre méltó zsidó múltja van. Aztán többen felfigyeltek az előadás idejétmúlt játéknyelvére: hiányként említették a szereplők közti viszonyok, a szerelmi szálak kibontását. Mindemellett egy fontos kérdés is felmerült: szép a szöveg, de szükség van-e rá akkor, ha nem figyelünk a történések realitására? Végül szó esett arról is, hogy ennek a társulatnak, amelyik jiddis nyelven játszik, vajon ki a célközönsége.

szakm. megbesz. 3. (Madame de Sade): Az a beszélgetés, amely olyan témát indított el, hogy lehet-e a szexualitásról beszélni színházi előadáson. Melyben elhangzott, hogy az előadás inkább a szövegében gazdag, mintsem térben és mozgásban, de ennek előnye, hogy hagyta a nézők gondolatait elmélyülni. Továbbá ahol szó esett arról, hogy ha téma maga a szexualitás, nem kell mindent a néző elé tárni, elég, ha csak szóban említjük az intim részleteket.

szakmai1.JPG

 

szakm. megbesz. 4. (Az imposztor): Szakmai, melyen nem tudtak részt venni az előadás alkotói, így sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Mint pl.: Miért veszi elő ezt a darabot egy társulat/rendező? Hogyan értelmezhetők a kisebbségi (vagy az elnyomó rendszerre vonatkozó) utalások ma? Szakmai, melyen elhangzott, hogy kissé túl van terhelve az előadás, sok a helyszín, sok kisebb jelenettöredék jelenik meg.  Azt is megtudtuk, a „színház a színházban” nehéz feladat a rendezés számára, mert két külön beszédstílusban kell megnyilvánulnia a színésznek, megmutatva a fiktív előadásbeli játékot és a kulisszák mögötti világot egyaránt.

szakm. megbesz. 5. (Pornó): Szakmai, melyen csak a díszlettervező van jelen, a többiek nem tudtak eljönni. Összehasonlítják az előadást a budapesti elő-verzióval. Nagyobb volt a tér. A technikai problémák miatt Albert Csilla nem tudta a játék könnyedségét teljesen megteremteni. Szóba kerül a térinstalláció-az előadás-Szatmár közötti kötődés. A szöveg stílusa becketti. „A szavakkal bajlódunk”. Az anyagszerűség különleges dimenziói. A képisége nem ad teret más érzékszerveknek. Az íróasztal, a vetítés van, akit zavar, van, aki szerette.  Meghallgatjuk a díszlettervezőt, hogy hogyan hozták létre a térinstallációt.

szakm. megbesz. 6. (Manka): Színházi nyelv és szöveg kapcsolata. Elidegenítési eszközöket használ az előadás, de a szövegnek is megvannak a maga titkai, emiatt túl zsúfolt lesz, szétszaggatja az előadást. Azonban fel kell lazítani egy súlyos realista szöveget. A fesztiváligazgató elmondja, hogy a fesztiválok azért jók, mert van esélye az előadásoknak, hogy észrevegyék őket. Megismerjük a próbafolyamat néhány titkát. A tér és a jelmez már majdnem kész volt az olvasópróba előtt. Nem akartak falakat, csak ajtókat. Emiatt vált nem realista előadássá. A színészekkel közös munka volt, ők is ötleteltek. Az író a próbafolyamaton jött rá, hogy valójában más a gyilkos a drámában, mint akit ő hitt eddig. A viszonyok nem látszanak rendesen, emiatt többször kell megnézni, hogy minden érthetővé váljon.

szakm. megbesz. 7. (Gadjo Dildo): Erről a szakmairól Kali Ágnes helyett ZsAndi ír. A bukaresti csapat felszabadult volt, elmondták, hogy több színháznál dolgoznak, a roma színházi társulás (a Giuvlipen Színház) ezeken kívül van, független projekt. Elsősorban színésznek tartják magukat, nem romának. 🙂 A témáik sem csak etnikaiak, hanem gender-témák is. Megtudtuk, amire sokan kíváncsiak voltunk, hogy a leszbikus csajt játszó színésznő nem leszbikus. Jól játszotta. 🙂 A másik csaj meg csak félig roma, és az anyukája tanárnő. Van valóságalapja a sztoriknak. A beszélgetés élénk volt, életszagú, nem elvont, mindenkit érdekelt a büfében. Frumen Gergő ezúttal is bátrabban be(le)szólt, szerinte néhol amatőrnek tűntek a mozgások. Kérdezte, hogy ez szándékos-e. 😀

szakm. megbesz. 8. (Tündéri): Szakmai, melyben kiderül, miért könnyíti meg az életet, ha jóban vagy a darab írójával. Sok mindent átírtak, Beckett is így került bele. Musical lett belőle. Az előadás műhelymunka eredménye. Egymást megérteniük nem nehéz.  A rendező szerepe csak harminc százalék. A próbaszakok rövidebbek, mint a közöttük lévő szünetek. A próbák során beszélgetni kell a darabról. Kicsi színház, nincs hierarchia. Ez az az előadás, amelyen vagy vinnyog a néző, vagy kiüti nála a biztosítékot. Külön jelrendszert alakítson ki egy előadás, de a néző is kapjon hozzá kulcsot. Pontos a rovásírás a kivetítőn. A dalok szövegei azért születtek, mert húsz percet késett a rendező, amíg a dramaturg őt várta. A színpadon koncentrálni kell, visszafogni az előadást. Azt kell kontrollálni, ami belülről jön. El lehet nyújtani az előadást, a humor áteshet ripacskodásba. Elrejteni dolgokat, ami segíti a színészt, pl.: bevarrni a zsebét. Mit lehet kezdeni ma az abszurddal?

szakm. megbesz. 9. (A néző élete és halála…): Szakmai beszélgetés egy előadásról, ahol kukkolunk és magunkat látjunk magunkkal szemben. A néző analízise. A szöveget közösen alkották, folyamatos brainstorming, etűdök. Egy hónapig intuitív próbák. Sokat változott a szöveg. Az előadás nem lehet rövidebb a címnél. A főpróbán kivágtak 3 jelenetet, hogy feszesebb legyen az előadás, Afrim nehezen vált meg tőlük. Minden próba jelmezes próba, az elején jelzésszerűek. Több mint kétszázötven jelmez. A Like a virgin, a Madonna-dal technikai okokból került bele, 2 nappal a bemutató előtt. A dobozban dohányzós jelenet a színház leghűségesebb nézőjének van dedikálva. Aranka, az ültető tényleg létezik. Afrim munkamódszerei: inspirálj engem, akkor én is inspirállak téged, így tudhatunk együtt dolgozni. Megtetszett neki a kellékes néni őszintesége, felvitte a színpadra. Mikrofonba beszél. Kesztyűt hord. Időfelfogása különleges, állandó készenléti állapotban kell lenni. A színház gyárszerűségét feszegeti. Önkritika becsempészése az előadásba.

szakm. megbesz. 10. (Házikó a halottaknak): 2013-ban egy workshop alatt született meg az alapjelenet. Szép tér, hétköznapi bútorokkal, otthonos. Egy emlékező tér. Eddig nyolc különböző helyen játszották. Nincs díszlet, így a tér kell megszólaljon. A legjobb az, ha van két ajtaja a helynek, ahol játsszák, az egyik az apáé, a másik az anyáé. 2 írónak, Salvatore Quasimodónak és Tadeusz Rózewicznek a versei nyomán született az előadás, ezek szabad- és személyes versek. Megvan bennük a szertartásosság. A bohóc rész az első munkafázisból született, hogy mi van az emberben, amiről azt hitte, hogy elnyomta? A játékmód keveredik a civillel, elbúcsúzik a konvencióktól. Nincs neve a szereplőnek, és szereplő sincs, csak személyesség. Nem bohócot játszik, bár a színpadi jelenlétnek van egy bohóc része, ez inkább állapot, mint konkrétum. Kilépett a kukkoló közönséghez párszor, majd szándékoltan magára hagyta a őket. Szombaton Poznanban fogják játszani. Az előadás folyton alakul, hozzáadnak, kivesznek belőle részeket. Két része van, az anya és az apa része. Az élőzene csak a másodikban jelenik meg, az egy finomabb energia. Erős érzelmek: hiány, egyedüllét. A néző a saját történetét vetíti rá, és nincs megmondva, hogy mi legyen a történet.

szakm. megbesz. 11. (Fade Out): A beszélgetés azzal a kérdésfelvetéssel indul, vajon van-e aktualitása ma az abszurdnak? Az előadás szimbolikus nyelve a tánc, amely sokakban mély érzelmeket váltott ki. Tánc közben a színészek olyan tárgyakat használnak, melyeknek reális értékük van. Egy felszólaló szerint a beszéd hiánya pozitívvá vált, ugyanis sokan sokféleképpen tudtak saját kis történeteket kialakítani magukban, ha nem is ismerték az alaptörténetet. A rendező első és egyben legfontosabb szempontja az volt munkája során, hogy mindenki számára érthető legyen az előadás.

gyorfi

szakm. megbesz. 12. (A cég köszöni szépen): A beszélgetés fő témájává vált a generációk közti kapcsolat ebben a hi-tech világban. Fontossá vált a fiatal nézőközönség megfigyelése, főként a rendező, Theodor-Cristian Popescu számára. Szerinte nagyon fontos, hogy olyan középutat találjon, ami a fiatal és az idősebb nézőket is egyaránt színházba vonzza. A beszélgetés középpontjában a fiatal generáció állt, hogy mennyire tudnak azonosulni azzal a színésszel, aki az ők nyelvükön beszélt.

szebeni

szakm. megbesz. 13. (Yom Kippur): A beszélgetésen elhangzott az a társadalmi probléma, ami mindig is volt és lesz, hogy egy családon belül sem merünk nyíltan megbeszélni valamit. A jelenlevő színészek beszámoltak az előadásra való felkészülésről, értékesnek tartották a rendező munkáját. Nagyon sok időt töltöttek el csak a szöveg értelmezésével, ami a színészekre pozitívan hatott. Kitértek az előadásbeli díszletelemekre, ezek szimbolisztikájára, a koreográfiák céljaira, valamint hogy egy családon belül hányféle kultúra megjelenhet. Elhangzott, hogy a történetben levő titkok különleges módon kerültek nyilvánosságra.

yomkippur

szakm. megbesz. 14. (Dózsa): A beszélgetés elején arról volt szó, hogy mennyire nehéz egy monodrámát eljátszani, hiszen a színész nem támaszkodhat senkire, illetve semmire, ezáltal nagyobb a lehetőség a hibázásra. A folytatásban az előadás aktualitásáról volt szó, hogy mai politikai problematikát tárgyalt, felnyitandó a társadalom szemét: mégis kiket választunk vezetőknek? Továbbá sorra került a színpadi tárgyak és használatuk kielemzése: szék, veder, liszt, lámpa. Arra a következtetésre jutottak, hogy a liszt használata inkább látványban okés, mintsem a használatban, mivel megnehezítette a színész munkáját és rontotta a figyelmét, ahogyan összekeveredett az izzadtsággal. Bár egy szatmári színész szerint a mész ennél rosszabb. Dicsérték Sebestyén Aba árnyalt játékát és Győrfi Csaba koreográfust.

szakm. megbesz. 15. (Occupy Yourself): Az előadás témája a függőség, de leginkább a függőségről való beszélgetés. Felmerült a kérdés, hogy lehet-e ezzel a problémával színházban is előhozakodni? Jó hatással volt a nézőkre az előadás interaktivitása, ahogyan a színészek a nézőket kérdezték a függőségeikről, és csodálatos módon senki sem seperte a szőnyeg alá problémáit, hanem nyíltan felvállalták őket. Mint kiderült, az előadás első felének Dr. Máté Gábor orvos és pszichiáter könyve adott ihletet, viszont a második fele esettanulmányokból épült fel.  Egyes személyeknek az előadás során az okozott problémát, hogy túl sok volt egyszerre a szöveg, a mozgás és a zene a térben, így megoszlott a figyelmük, nem tudtak egy dologra koncentrálni.

gyorfi

szakm. megbesz. 16. (Pour toujours):

szakm. megbesz. 17. (Sirály): A beszélgetésen részt vett a rendező, Keresztes Attila is, akinek volt egy vallomása: „akivel nem történt semmi az előadás alatt, az nem érti’’. Ezzel a mondattal akarta felhívni a figyelmet arra, ami motiválta őt a rendezésben – elsősorban, hogy keressen egy olyan darabot, ami igazán az önelemzésről szól, másodsorban, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy hiába telik el az élet, ha nem csináltunk semmi lényegeset, felmutathatót. Elhangzott a beszélgetés során, hogy az előadásnak határozott volt a vonalvezetése, szép volt a tér a két függöny között, valamint e koncepciónak köszönhetően a nézők és színészek szerepe egyaránt új státuszba került. A rendező nem akart egy jó, egy tetszetős előadást csinálni. Szóba került Sztanyiszlavszkij, hogy hogyan kell játszani Csehovot, meg hogy a formákat ki kell tölteni, mert másképp nincs hatás.

siraly

szakm. megbesz. 18. (Roberto Zucco): Szakmai beszélgetés, amelynek során rálátásunk lesz arra, mennyire hatással van egy előadásra a környezet és a közönség. Egy formailag letisztult, erősen metaforikus, pontos helyzetfelismerésből született világban mégsem tudnak jól dolgozni a színészek. Rossz időpont, rossz időjárás, más színpad és más energiák. Foghíjas közönség, aki szétszóródik a térben. Nem elég a szatmári sötét Roberto Zucco világához. Cifra helyszínen lepukkant világ. Kell az udvarhelyi művelődési ház a világteremtéshez? Minden jobban működött abban a térben, itt elcsúsztak a szereplők közti kapcsolatok. Együtt van fenn mindenki a színpadon, egymást figyelik és élvezik a másik játékát. De milyenek a kapcsolatok, s milyenek a szereplők? Sin City vagy képregényes karakterek? Nem, eredeti és dokumentarista jellegű karakterformálás. Filmes, snittes vágások a jelenetek között. Kis idő alatt karakterfejlődést, -építést hogyan lehet létrehozni? Honnan kell építeni őket?

szakmaikep2

szakm. megbesz. 19. (Zűrzavaros éccaka): A gyergyói Zűrzavaros éccaka erősíti vagy leépíti a sztereotípiákat? Nehezen követhető, ki magyar vagy román, persze a cigány és tápos egyből kitűnik az előadásban. Empátia, irónia a székelyek felé vagy a felsőbbrendűségük hirdetése? Nem tudjuk, hol játszódik. A nyelv kevert, de sok lesz a nyelvi humor? Kifullad a második felvonásra? Ez az az előadás, ahol mindenki kap két erős pofont, és a székelyek megússzák egy gyengével? Sok kérdés, de nincs jelen a társulat, így választ sem kapunk.

szakm. megbesz. 20. (Skandináv lottó): Valami új egy kicsi színházban. Nincs saját társulat, csak ideiglenes odaszerződtetések. Kevés a saját produkció. Az anyagi forrás is kevés. Nehéz középúton maradni, közönségigényt kielégíteni és ugyanezt az igényt formálni.  Ne kicsapni egyből a biztosítékot a helyi közönségnél. A Skandináv lottó középút. Nevettet, de új forma. Kiss Csaba írta a darabot, egy nap alatt. Vannak benne dramaturgiai útvesztők. Az alkotó beleássa magát a darabba és értelmezi, ki lehet kerülni a csapdákat. A nőket jobban bírálja? Vagy esetleges a helyzet, s a férfi vagy női nem az mindegy?

szakm. megbesz. 21. (Kampf): 1. Utolsó szakmai. Üveg borral kezdtük. 2. M Studio: plasztikus mozgás, jól felépített, pontos munka, jól összecsiszolt jelenetek, kifejező jelenetek, jól megkoreografált jelenetek, pontos dramaturgia. 3. Sokat játszották, már bennük van, nincs szükség sok felújítópróbára. 4. Fényhasználat, fény, ami ugye megvilágította a testeket. 5. Nincs vega vacsora. 6. Orbán Levente a hátával is annyi mindent el tudott mondani, a hátizmai mozgásáról van mit leolvasni. 7. Hogyan válik a tömeg egy akaratlan tömeggé. 8. Bár eredetileg a Tavaszi áldozat jött volna, erről nem mond le az igazgató, de nem bánja a cserét. *rögzítjük a beszélgetést*  9. Id. Kovács Levente annyit tesz hozzá, hogy nagyobb teret kell adni a mozgásszínházaknak Erdélyben, mert csodálatosakat tudnak.

szakm. megbesz. 22. (Három nővér): Kérdésfeltevések a rendező Balogh Attilának: visszafogta a színészeket? Ki voltak bontva a viszonyok? Néhol voltak benne szép megoldások, szép színészi jelenetek. Dehát idő. Lassan telik, s mégis gyorsan. Paradox. Nem változtatta meg a csajok életét, hogy a csávók odaköltöztek, vagyis hogy nem látszik. A díszlet megosztja a véleményeket. Színészkínzó, nehéz kitölteni, művház ruhatára, lecsupaszított. A rendező reagál: részletekben van meg a kultúrház és az elit épület közti különbség. Nem volt szándék a kultúrház. Csak van, hogy az jön össze, amit nem akar az ember. Hét hónap, az egy olyan relatív idő, ami látszott az előadásban. Nem elég ennyi egy Három nővérnek. Utolsó nap, össze lehet verekedni. Van olyan, aki szerint a bemutatón egy gyönyörű előadás volt, ez nem ugyanaz (mások is így gondolják, csak azok nincsenek itt). Egy eddig nem látott Szoljonij van benne, ami nagyon jó. A Csehov-játszás ellenében ment a játék. Sok figurában emberi naivitás jelent meg, esetlenség. Pár jelmez nem volt összhangban a színészi testtel. Miért törtek meg a dolgok? Utolsó jelenet, szürrealizáló hatás. A párnacsatás tér is fasza. Apró gesztusokból rajzolódnak ki nagyon szépen a viszonyok. Id. Kovács Levente szerint a negyedik jelenet díszlete csúnya, de elkerüli a csehovi közhelyes technikákat.

„Köszönjük, hogy elviseltek!”

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s