A szabadság rétegei

Hideg van és esik az eső, fúj a szél, a Szatmárnémeti Északi Színház stúdióterme előtti járdán kisebb tömeg vesz körül két nőt. Az egyik decensen öltözött középkorú, a másik elegáns, fiatal, nagyvilági dáma, aki de Sade botrányos tetteit sorolja, kéjelegve szembesítve ezekkel a másik nőt, és minket. A nézők figyelik őket, egészen addig, amíg mindenkit betessékelnek.

A vásárhelyi Ariel Színház, Porogi Dorka által rendezett, Madame de Sade előadása mélykeringő, egyre beljebb és beljebb táncoljuk magunkat a nők közti viszonyrendszerbe, a különböző érzékelési módokba és traumákba. Öt nő tizenkét évét követjük végig az előadásban, ami másról sem szól, mint egy férfiról, aki láthatatlan, és akit a nők beszéde, a hozzá való viszonyuk teremt meg.

20161105-DSC_0192CL (1).jpg

Egy háromfős család otthonába érkezünk, karöltve a kurtizánnal és az apácával (László Zsuzsa), már nagyon várja őket a családfő anya, aki bármit megtesz annak érdekében, hogy jó híre megmaradjon. Meg kell oldania egy helyzetet, nem törhet ki a botrány: ebben kéri a kurtizán és az apáca segítségét.

A tér mintha reflektálna az előadásban megjelenő szülő-gyerek viszonyra: üres, rideg. Ide mindenki beragad az idővel együtt, és az itt megjelenő viszonyrendszernek minden tranzakciója de Sade-hoz kapcsolódik, vagy az ő figuráján keresztül vezet. Az anya szeretné fogva tartani a márkit, a többiek meg kiszabadítani akarják őt – mindkettő saját maguk bebörtönzésével jár, és ahogyan futjuk a dialógusok köreit, egyre mélyebbre jutunk ebben. Az idő nem stagnál, inkább a maga köznapi módján nem ér el ehhez a házhoz, a benne élőkhöz. De Sade hiányán keresztüli jelenléte egymáshoz láncolja őket, a kegyetlenség tájain elrejtőzve végighalad és megszűnik valós ember lenni; eszménnyé és rögeszmévé válik.

20161105-dsc_0229cl

Azt, amit nem értünk vagy nem ismerünk, hajlamosak vagyunk csodálni, más dimenziókba helyezni. Minél többet rágódunk rajta, annál erősebbé válik a képzet saját valósága, és egy idő után már minden kapaszkodónkat elveszítjük a külvilággal, teljesen belemerülünk.

Az anyát érdekei kötik de Sade-hoz. A férfi arisztokrata családból származik, ezért adta hozzá a lányát, de most, hogy szexuális kicsapongásairól beszélni kezdtek az emberek, és szökésben lévő bűnöző vált a gazdag férjből, kétségbeesve próbálja elnémítani a pletykákat, eltörölni a történéseket. A Koszta Gabriella által játszott karakterről nehéz eldönteni, hol ér véget a törtetése, és hol kezdődik a lányai iránti szeretete, ha van egyáltalán.

Madame de Sade sajátos utat jár be. Persze, ezt sem racionális időkeretek között. A karakter többértelműsége, titokzatossága végigkíséri az előadást, egy tarthatatlan helyzetben a hűséget végletekig követő lány jelenik meg – két szélsőséges világnézetet próbál összekötni. Az előadás egyik legizgalmasabb jelenete, amikor anya elmondja, hogy tud egy karácsonyi orgiáról, amiben Madame de Sade is részt vett: egy csillárra kötve nézte végig, ahogy kéjnőket kínoz a férje. Ez a leleplezés sajátos átalakulást eredményez: Gecse Ramóna nem támad, inkább megértetni szeretné magát, szégyenérzet és meghasonulás nélkül próbálja beengedi titkaiba az anyját. Kitör belőle a két világ összeegyezhetetlenségének feszültsége, levetkőzi magáról a jó lány attitűdöt, függetlenné és erőssé válik. Ebben az anya és lánya közti harcban nincs győztes, hiszen itt nem csak státuszok, hanem értékrendek, világszemléletek is ütköznek – senkinek sincs, nem lehet jobban igaza.

20161105-dsc_0228cl

Madame de Sade nővérében (Halmágyi Éva) szintén a szabadságvágy a leghangsúlyosabb, amit a márkival Velencében eltöltött szerelmi kaland emléke, az otthoni béklyókból való kilépés határoz meg. Folyton utazik, elmegy – Párizsból Velencébe, a családjától egy érdekházasságba. A kurtizán (Badics Petra) de Sade cinkosa. Talán neki van a legnagyobb hatalma a többiek fölött, azáltal, hogy ő ismeri legjobban a világot, amihez a márki közel áll. Bár hatalma nem egyértelmű – kíváncsisága, hiúsága mellett kisebbrendűségi komplexusai is behívják az arisztokrata közegbe –, a második felvonásra mintha megtalálna magában valami rendet, amiben szabad lehet, egy Szűz Máriának öltözött prosti képében.

Trabalka Cecília Charlotte-jának oldottabb színpadi jelenléte van, és az ő karakterén lehet a leginkább lekövetni, hogyan változik, fordul fel a külvilág. Eleinte alázatos szolgálólány, majd – miután a szünetben kitör a forradalom, és elénekli a Marseillest, valódi közösségi érzést teremtve – öntudatosan flegma személyzetiként tér vissza. Érdekes, hogy ő látja a visszatérő Sade márkit hús-vér emberként, és amit lát, azt nem idealizálja.

A kétfelvonásos előadás tömör, lírikus hangnemű, néha túl soknak hat az elhangzó szöveg, könnyű elveszni benne. A második felvonásra az addig nagy, szabad tér három székre szűkül, a játékmód távolságtartóbb, statikusabb, informálisabb lesz, ami a növekvő korlátozottságot sugallja. Miközben kitör a francia forradalom, anya és lánya ugyanabban a lakásban ülnek, még mindig de Sade-on rágódva. Nem csak a szexuális szabadságon van a hangsúly, feltevődik a kérdés, hogy a XVIII. századi arisztokrata rendszer hogyan tud viszonyulni a Sade által képviselt anarchizmushoz, vagy akár a francia forradalmi eszmékhez. Misima Jukio darabja a személyes történeteken túl bemutatja a hanyatlóban lévő rendszer merevségét. Sade világa nem erkölcstelen, hanem erkölcs nélküli. Ezt a különbséget, ennek árnyaltságát szinte képtelenség megérteni olyasvalakinek, aki az akkori rendszer normái szerint él. A francia forradalom ijesztő azok számára, akik hű szolgái voltak a rendszernek, hiszen mi történik, ha nem lesz kit szolgálni? A teljes szabadság, amit a forradalom ígér, teljes magunkra-utaltságot eredményez? Az ember saját maga dönt? Meg kell tanulni dönteni?

20161105-DSC_0233CL.jpg

Az előadás végén az elhízott, toprongyos Sade ott toporog az ajtóban, a forradalmárok már az utcákat járják. A családi otthon kapuja zárva marad.

Kali Ágnes

Reklámok

A szabadság rétegei” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s