Két ajtó, két szülő

Otthonos kis stúdiótér, félhomály. Olyan körülmények ezek, amelyek elősegítik a többi érzékszervünkre való figyelést. Személyes, intim hangulatot teremt meg a Shoshin Színházi Egyesület előadása, amelyet Grzegorz Ziólkowski rendezett. A Házikó a halottaknak szövegkönyve egy olasz meg egy lengyel költő, Salvatore Quasimodo és Tadeusz Różewicz versei alapján készült. Az előadás elvisz minket egy érzéki világba, ahol a történéseknek csupán sejtető jellegük van. Nem beszélhetünk összefüggő, konkrét cselekményről, inkább etűdök, apró jelenetek sorozatában bomlik ki a produkció.

20161108-dsc_0833cl

Első képként a színpadon mindössze pár kelléket láthatunk. Egy lámpát, műanyag poharakat, zacskót és egy széket. Eléggé kirívó a sarokban a vészkijáratot jelző tábla. Pár pillanat múlva belép egy feketébe öltözött, piros bohócorrot viselő fiatalember (Köllő Csongor). Keresi a fényforrást, konnektort, és miután felkapcsolta a kislámpát, végül megtalálja a terem villanykapcsolóját. Nonverbális, pantomimszerű játékában sorra veszi a teremben található tárgyakat. Felhasználja őket különböző humoros helyzetek bemutatására. Interakcióba lép a nézőkkel: behív kettőt közülük, hogy segítsenek neki kijutni az ajtón – többszöri, kétségbeesett próbálkozás után végre sikerül kijutnia a vészkijáraton. Majd visszatér.

20161108-dsc_0849cl

Egy üveg bort vesz elő a terem másik sarkából – a csavaros kupakot bornyitóval próbálja kinyitni. Leveszi a piros bohócorrot. A szétfröccsenő bor savanykás illatát érezni lehet. Eddig valami humoros, könnyedebb hangvételű játékot láthattunk, most egy másfajta játékmódba való átlépést érzékelünk, ami szertartásos elemeket is tartalmaz. A megrészegedett szereplő, aki a „bohócjátékban” nem szólalt meg, hirtelen elkezd beszélni. Első ízben édesanyjához szól. Szinte ömlik belőle az indulat, érzelem és a mondanivaló. A székhez beszél, mintha halott édesanyja is ott ülne rajta. Az üres szék hiányérzetet kelt. Később megszólal a zene és áttér az édesapjára. Megjelenik egy második szereplő (Pál Attila) is, egy zenész, aki az üres székre ül le, és elkezd játszani. A szereplő vele is interakcióba lép. Az élő hegedűszó hol elaltat, hol felriaszt. Amikor bejön a zenész, magával hoz egy zacskó földet, amit a szereplő a földre borít, és egy temetési szertartást végez – mintha a szemünk láttára temetné el az édesapját. Látványos jelenet, amikor megrajzolja földdel a koporsó körvonalait. Nehézkes földillat tölti be a levegőt.

A színészi játékstílus erőteljesen két részre osztja az előadást. Az első részben a nonverbális, humoros játék lényege a könnyedséggel kevert esetlenség. A második rész vallomásos, személyes. Ezek között az átmenetet a piros bohócorr, akár egy maszk levétele jelzi. Ez átvezet egy sokkal valóságosabb helyzetbe.

20161108-dsc_0858cl

A szereplő kihasználja a tér adottságait. A terem két sarkában két ajtó található. A férfi a bal oldali ajtón lép be a terembe, és az előadásban ezt az ajtót használja, amikor édesanyjáról beszél. Azonban a másik ajtó is játékba kerül egy bohóctréfa során. Átmenetet képez, amikor a szereplő a bal oldali ajtón távozik, majd a jobb oldali ajtón jön be, fahasábokkal a kezében. Ekkor már édesapjáról beszél – és ezen az ajtón jön be a zenész is. A tárgyhasználatot tekintve zavaró, amikor a szék, amelyre a szereplő egyszer sem ül le, és ami a halott édesanyja helye, egyszer csak a zenész ülőhelye lesz.

Az előadás két része számomra nehezen összekapcsolható. A második részben megteremtett hangulat a szövegek, az anyagok, illatok, a zene és a fény által nagyon bensőséges. Ez akár lehetne még hosszabb is, 45 perc nem mindenki számára elegendő ahhoz, hogy mélyebb érzelmeket váltson ki belőle.

Az előadás elvisz egy megfoghatatlan, költői világba, és elsősorban az érzékeinkre hat. Magával ragad, mindenki számára személyes élményt biztosít.

 

Veres Kincső

Advertisements

Két ajtó, két szülő” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s